5 könyv, amire érdemes lesz odafigyelni augusztusban

Az elmúlt hónapok új könyvmegjelenéseit finoman szólva is csak mérsékelten követtem a könyves fesztiválok elmaradása miatt érzett csalódottságom és a kiadók megváltozott megjelenési ütemtervei miatt. Úgy látom, mostanra stabilizálódtak az új dátumok, kicsit mindenki magához tért az elmúlt nagyjából fél éves elszigetelődésből.

Lassacskán én is kezdek visszatérni a normál kerékvágásba, belevetettem hát magam az újdonságok közötti turkálásba, és kiválasztottam öt olyan augusztusi megjelenésű könyvet, ami kiemelten foglalkoztat, mindenféle műfaji megkötés nélkül.

Pénztárcát nyit, könyvhalomba ugrás háromra!

A GABO Kiadó folytatja áldásos tevékenységét, és augusztus elején elhozza Frank Herbert ikonikus sci-fi sorozatának harmadik részét egy újabb gyönyörű borítóval. Az első részt ebookban olvastam (IDE kattintva olvashatjátok az ajánlómat), de nagyon szeretném ezt a sorozatot fizikai valójában is a polcomon tudni.

Fülszöveg:  A ​Dűne örökre megváltozott. Paul Muad-Dib, a Kwisatz Haderach, a jövőbe látó messiás olyan folyamatokat indított el, amelyek túlnőttek az embereken, és a mindenség legfontosabb helyévé tették az Arrakist. Ám Muad-Dib nincs többé, elnyelte a sivatag mélye. Öröksége azonban tovább él.
Paul gyermekei, Leto és Ghanima kénytelenek szembenézni a sorssal, melyet a történelem nekik rendelt. Az Impérium trónjának várományosaiként nemcsak emberek milliárdjai imádják és gyűlölik őket, de a legveszedelmesebb politikai intrikák középpontjában állnak. Mi a terve Aliának, aki Régensként uralja a világegyetemet? Miért tér vissza évtizedes távollét után nagyanyjuk, Lady Jessica az Arrakisra? Kicsoda a titokzatos Prédikátor, aki a Mahdi egyháza és az új világ ellen szónokol? És hogyan változnak meg az erőviszonyok, amikor újra színre lépnek a trónfosztott Corrinók? Az ikreknek és támogatóiknak nemsokára rá kell döbbenniük, hogy az események sokkal nagyobb áldozatot követelnek tőlük, mint amire eddig gondoltak volna.
Frank Herbert A Dűne gyermekeiben továbbviszi az Atreides-dinasztia és a magával ragadó sivatagbolygó történetét. A szerző, miközben a társadalmat mozgató erőket vizsgálja, bemutatja azt is, milyen döntésekre kényszerülnek azok, akik milliárdok sorsára lehetnek hatással, és hogy az emberek gyakran olyan tettekre kényszerülnek, melyekért hatalmas árat kell fizetniük.

---

Először is: ez a borító csodálatos!
Másodszor meg: az ötvenes évek Amerikája engem fixen kiborít, tehát egyértelmű, hogy ez a könyv a “nagyonkell” polcra került.
A könyvből készült sorozat szintén augusztustól fut majd az HBO műsorán.

Fülszöveg:  1954, ​Chicago. A huszonkét éves leszerelt katona, Atticus Turner édesapjának nyoma vész, ezért felkerekedik, hogy megkeresse. Vele tart George bácsikája, a Néger útikönyv szerkesztője, és gyerekkori barátja, Letitia is. Útjuk Samuel Braithwhite vidéki kúriájához vezet New Englandben, arra a birtokra, ahol annak idején Atticus ősei rabszolgaságban senyvedtek. Menet közben nemcsak a fehérek Amerikájának hétköznapi borzalmaival szembesülnek, hanem olyan ártó szellemekkel is, amelyek mintha George kedvenc fantasztikus történeteiből lépnének ki.
Atticus az apja keresése révén rábukkan egy titkos szektára, melynek rejtélyes szertartásában történetesen ő maga hivatott kulcsszerepet játszani. Ahhoz, hogy élve megússza a kalandot, olyan dolgokra kényszerítik, amelyek a Turner-klán pusztulásához vezethetnek.
A Lovecraft földjén időn és téren átívelő, varázslattal, hatalommal, reménnyel és szabadsággal játszadozó, elsöprő erejű kaleidoszkópja két fekete család egymástól sokban különböző tagjain keresztül rajzolja meg a rasszizmus portréját, annak máig kísértő, szörnyűséges hatásait. Matt Ruff kozmikus horrorból, gótikus fantasyből és tudományos fantasztikumból táplálkozó regénye egyöntetű kritikai sikert aratott mind a szépirodalmat, mind a sci-fit/fantasyt olvasók körében, ráadásul 2020-ban sorozatra adaptálta az HBO.

---

Hónapokkal ezelőtt futottam bele egy nagyon érdekes cikkbe a Pszichoforyou oldalán (ITT olvashatjátok): Gurubi Ágnes, újságíró transzgenerációs életregényt ír. Hogy, hogy nem elvesztem a szövegben, éreztem, ezt a könyvet nekem olvasnom kell majd. Nagyon aktuális volt a téma, akkoriban kezdtem belemászni a saját fejembe, kerestem a miérteket, a családból örökölt mintákat, ekkor olvastam Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sorsok című remek könyvét is. Csak bírjam még kivárni azt a fránya két hetet!

Fülszöveg: A múlt végül mindannyiunkat utolér. Ott visszhangzik indulatos mondatainkban, zátonyra futott kapcsolatainkban, megmagyarázhatatlan testi tüneteinkben. Ahhoz, hogy rájöjjünk, a nagyon is mainak gondolt életünket át- meg átszövi az elmúlt idő, el kell kezdenünk az ismerkedést. Az ismerkedést anyáink, nagyanyáink, dédanyáink bánataival, örömeivel, szenvedéseivel, veszteségeivel. Ezekből, mint apró igazságdarabokból, végül összeállíthatjuk sorsunk képletét. Megérthetjük döntéseinket, vonzalmainkat, választásainkat. Menjünk vissza a Szív utcába, mert nekünk is van Szív utcánk! Kérdezzünk, kutassunk, emlékezzünk, ahogy Gurubi Ágnes teszi ebben a lebilincselő családregényben, ami visz, sodor magával, mintha egy színes, szélesvásznú filmet néznénk. Ahogy a múlt, úgy a Szív utca története sem múlik el nyomtalanul. Képei, szereplői napok, hetek múlva is felbukkannak, pontosan úgy, ahogyan a legjobb regényekkel történni szokott.
Orvos-Tóth Noémi

---

Tizenöt év után jelenik meg újra Stephen King egyik rövid történeteket tartalmazó kötete, az Éjszakai műszak. A Kinghez való viszonyom valahol tizennégy éves koromban kezdődött a Cujóval, és bár nem vagyok fanatikus, azóta sem nagyon telik el úgy év, hogy ne olvasnék tőle legalább egy könyvet. Ki tudja, talán idén ezt kellene megcélozni.

Fülszöveg: „… ​nem tudok úgy elaludni, hogy a lábam kilóg a takaró alól. Mert ha egyszer egy hideg kéz kinyúlna az ágy alól és megragadná a bokámat…” – írja Stephen King e húsz kiváló elbeszélést tartalmazó kötet előszavában. A félelem – hiába is tagadnánk – mindannyiunk életében jelen van. Emlékezzünk csak vissza gyerekkori mumusainkra, nyomasztó álmainkra, felnőttkori szorongásainkra. Ezek a félelmek olyankor megalapozottak, máskor teljesen irracionálisak, néha elmosódottak, máskor határozott alakot öltenek. Aztán ott a borzongás, ami szintén kellemetlen, de azért mégis mohón olvassuk az újságban, hogy „Agyonverte…”, „Kútba dobta…”, „Feltrancsírozta…” stb. Stephen King a maga mesteri és utánozhatatlan módján formába önti, történetekké kerekíti ezeket az érzéseket, csakhogy e teljességgel modern mesékben nem a vasorrú bába, hanem egy megvadult mosodai gőzvasaló üldözi áldozatát, a hétfejű sárkány helyett életre kelt játék hadsereg indít véres bosszúhadjáratot, netán a fűnyíróember ajánlja fel szolgálatait a kertvárosi ház gyanútlan lakóinak, s nem kell az óriások birodalmába látogatni, megteszi egy sivár országúti pihenő, ahol őrjöngő kamionok hajkurásszák a kávéra betérő fáradt utast, Puhatestű Jackről már nem is szólva… Nos, kedves Olvasó, kucorodjon kedvenc karosszékébe, készítsen maga mellé egy csésze teát, bár olykor egy pohárka feszültségoldó töményebb sem árt (hanem a cigarettával csínján bánjon, mert esetleg meglátogatják a Leszoktató Rt. munkatársai!), és lapozza fel a kötetet. Azért előtte nem árt ellenőrizni – biztos, ami biztos –, hogy jól bezárta-e az ajtót…

---

A vegyes visszangot keltő Agave Kiadós minimálborítóknak nálam egyértelműen nyert ügyük van. Ray Bradburyt az egyik legkiválóbb novellistának tartom, az, ahogy képes a sci-fi és lélek közötti mezsgyén végigvezetni minket, gyönyörűen megmutatja írói zsenialitásának mibenlétét. Bradburyt mindenkinek!

Fülszöveg: Az emberiség a pusztulás szélén álló világát elhagyva a Marsra költözik. Az új kezdet reménye hívja, csakhogy ő magával hozza a régi félelmeit és vágyait is. Azonban a különös, új világ az ősi, kihalófélben lévő marslakókkal és a hatalmas, vörös-arany sivatagokkal teljesen megbabonázza, beleszivárog az álmaiba, és örökre megváltoztatja.

Ray Bradbury 1950-ben megjelent műve a science fiction alapköve, ma is döbbenetesen friss és lenyűgöző. Az olvasó felújított kiadásban, új szerkesztésben tartja kezében a könyvet; a klasszikus történet mellett megtalálhatóak Bradbury további marsbéli krónikái is, melyek eredetileg folyóiratokban és más novelláskötetekben jelentek meg. Ezek közül számos most először olvasható magyarul.

Remélem találtatok a fentiek közt számotokra érdekes könyveket. Írjátok meg hozzászólásban, ti mely megjelenésekett várjátok leginkább augusztusban akár rajta van a listán, akár nincs!

Köszönöm, hogy olvastál!
Kapusi-Farmosi Dóra

---

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon, vagy Instagramon, de felveheted velem a kapcsolatot e-mailben is, a következő címen: info@csakegypercre.hu.

---