Érdekes tények Gárdonyi Géza életéből

Sokat gondolkoztam, milyen cikkeket írjak nektek erre a hétre, és arra jutottam, hogy vannak olyan érdekes tények Gárdonyi életéből, amik minden rajongó és leendő rajongó fantáziáját megmozgathatják. Ki az a Don Vigole, milyen kapcsolat fűzte Gárdonyit Dankó Pistához, és legfőképpen, hogy jön ide Tibet?

Minden jól megélt élet telis-tele van izgalmas pillanatokkal, és bár azt gondolnánk, hogy az “egri remete” útja nem lehetett épp mozgalmas, alig tudtam leszűkíteni az alábbi listát úgy, hogy csak öt elemet tartalmazzon.

Gyermekkori pajkosságok

Gyerekként rajongott Miguel de Cervantes: Don Quijote című regényéért, ezért magát Don Vigolé de la Sibérie nemes spanyol lovaggá keresztelte. Ehhez a névhez kezdeti, szárnypróbálgatós időszakában is hűséges marad, ezen az álnéven jelennek meg írásai. Nem is gondolnánk, gyerekként milyen virgonc kópé volt, a mindig pipájával ábrázolt, “égre néző lélek”. Történt, hogy a pesti iskolájában lovagi párbajt rendezett. A gyerekek erősebb társaik nyakába ülve, iskolai seprűket kopjatörésre készen maguk elé tartva rontottak egymásnak. Addig nem is volt gond a heroikus összecsapásokkal, míg az iskolaigazgató be nem toppant. El tudom képzelni, ahogy magasra szaladt szemöldökkel, majd elborult arccal tiltotta be örökre a lovagi tornák rendezését.

Szerencsére Gárdonyi kalandvágyó természete folytán Cervantes és a lovagi élet után beleszeretett az indián regényekbe, majd társai lelkesedését is felszította ezek iránt a történetek iránt. Néhányan olyannyira beleélték magukat az “indiánosdiba“, hogy úgy döntöttek, útnak indulnak Amerikába. Ám a Bőrharisnya és Vadölő szerepében tetszelgő növendékeinket Monoron lekapcsolta a rendőrség. El sem tudom képzelni, mit kaphattak ezért otthon. Ráadásként a földrajztanár mindannyiuknak bevésett egy egyest, mert rossz irányba indultak: nyugat helyett, keletnek vették az irányt.

Gárdonyi, mint tanító

A hétindító cikkben is kitértem rá, hogy magyarból sikerült meghasalnia, akkori professzora ellenjóslatként is értelmezhető szavai kíséretben. Miután az író Egerbe költözött, Répássy János professzor bűnbánóan sétált fel az író házához, hogy bocsánatát kérje, amit Gárdonyi József tolmácsolt édesapjának.
De ne szaladjunk ennyire előre.
Gárdonyi Géza relatíve hamar rájött, hogy nem tanítói létre született. Saját elmondása szerint:

“Kedv, hajlam… majd megjön az is, csak diploma legyen!”

A diploma elégséges minősítéssel meglett, után azonban viszonylag hamar ki is bújt a szög a zsákból: ugyan érdekes módszerekkel tanított és diákjai valószínűleg szerették is, nem tanítónak született. Legalább is nem az akkori néptanítói iskolarendszerben. Bár ha jobban belegondolok, a nyakamat tenném arra, hogy a mostaniban is kinéznék, mint ahogy történt az egykori gimnáziumi, nagyon diákbarát irodalomtanárommal is.

Valószínűleg ez volt az oka annak is, hogy képtelen volt megmaradni egy helyen egy évnél tovább. Sorra jöttek a tanítási helyszínek: Karád, Devecser, Sárvár, Dabrony. Végül az anekdota szerint egy kéregető miatt mondott le végleg a tanítóskodásról. Egy koldus kopogott be az ajtajukon (édesanyjával élt együtt), Gárdonyi pedig szeretett volna adni legalább egy kis kenyérre valót a szerencsétlennek. Ám hiába túrta fel érte az egész házat, még annyit sem sikerült összeszednie. Egy ilyen élmény után, nem is megy annyira nagy meglepetés, hogy valami jövedelmezőbb, természetének megfelelőbb munka után nézett.

Magánélete

22 évesen veszi feleségül a dabronyi római katolikus plébános törvénytelen leányát, Csányi Máriát. Bizonyos források zsíros hozományt emlegetnek, de legalább is elég nagyot ahhoz, hogy Gárdonyi végre felhagyhasson a tanítóskodással. Nem nagy csoda, hogy a frigy katasztrófa volt, nászútjukról már az első nap hazatértek. Az ifjú ara nagyjából egy hónapig bírta, más férfi ölelésében kereste a szerelmet. Aztán visszatért őt visszafogadó férjéhez és így ment ez hosszú időn keresztül. Három gyermekük született: József, Gizella és Sándor. Valamint egy negyedik fiú, Géza is képbe került, de őt Gárdonyi – bár nevére vette – nem ismerte el törvényes gyermekeként. Házasságuk olyannyira rossz volt, hogy az író az alábbi sort írta naplójába:

“Ennek a házasságnak vagy válás vagy gyilkosság lesz a vége.”

Szerencsére nem gyilkosság lett a vége; irodalmunk bizonyára szegényebb lenne, ha vérontásra kerül a sor. A válást végül 1907-ben mondták ki.
A legidősebb fiú, Gárdonyi József gondozta később apja életművét. Az ő közbenjárásával jelentek meg a Dante kiadások, illetve a be nem fejezett Bibi regény végét is ő írta meg, apja jegyzetei alapján. Élő Gárdonyi címen kétkötetes életrajzi gyűjtést adott ki, ami természetesen részrehajló, hiszen József érezhetően rajongott édesapjáért, de még így is rengeteg hasznos információt tudhatunk meg belőle. Magam sem tudom hányadán állok az ő munkásságával, erre majd egy későbbi cikkben visszatérek.

Tibetan grammar 

Egymást érik az érdekes tények Gárdonyi életében, az egyik kedvencem azonban a remek humorérzékről, a rejtvények és a hűvös logika (nagy sakkjátékos hírében állt) iránti tiszteletéről tanúbizonyságot adó titkosírása, mely hosszú évtizedekig feküdt megfejtetlenül. A megfejhetetlennek tűnő, zsúfolt írásjegyeket tartalmazó füzet borítóján ez állt: Tibetan grammar.
Laikusoknak és szakembereknek tört bele a bicskája, volt aki egészen odáig jutott, hogy Gárdonyi őrült volt, írása pedig csupa okkultizmus.
Egy ízben biztosra vették azt is, hogy a második világháború zivataros éveiben örökre nyoma veszett. Végül az Gárdonyi Sándor hagyatékából került újra napvilágra, majd egri múzeum felhívására jelentkezők közül ketten voltak, akik más-más módon, de sikerrel jártak a különleges, tibeti írásnak tűnő szöveg megfejtésében: Gilicze Gábor (egyetemista) és Gyürk Ottó (honvéd alezredes).
Gárdonyi pedig a naplóban lévő sorok alapján számított arra, hogy valaki egyszer rájön írásának nyitjára:

„Gratulálok, ha megfejtened sikerült. A magyar nyelvnek magas, elzárt Tibetjébe találtál kaput. Ha addig eljutsz, ameddig én, megtalálod azt az aranyalmafát is, amelynek neve: analógia.”

Titkosnapló néven jelentek meg a cseles jegyzetek Gilicze Gábor “fordításában” 1974-ben. Mint Gárdonyi legtöbb művéből, ebből is található egy szabadon olvasható példány a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán, ahol többet is megtudhattok arról, hogy került sor a megfejtésre, és hogy pontosan mit rejtegetett ilyen bőszen Gárdonyi Géza.

A Gárdonyi lelkében rezgő dalok

Gárdonyiról talán kevesen tudják, hogy 19 éves fejjel ő írta meg az egyik legismertebb karácsonyi dalunk, a Fel nagy örömre… kezdetű ének szövegét és dallamát is. A szegedi évek során megismerkedik Dankó Pistával, kora egyik legtehetségesebb és legismertebb remek prímásával. Ismeretségük rendkívül gyümölcsöző, sokat dolgoznak együtt, körülbelül hatvan olyan mű van, amelyben látszik, vagyis inkább hangzik mindkettejük zsenije. A Titkosnaplójában is találhatunk arra utaló szösszeneteket, mennyire fontosnak tartotta a szavak mögött bújó dallamosságot:

“Az író a fantázia orgonistája. Az ő orgonája azonban az olvasó szívében muzsikál, s az író akkor művésze ennek a hangszernek, ha csak egy-egy billentyűt érint meg. Az ő orgonáján akkordok s melódiák ezen egy-egy billentyű megnyomásából keletkeznek. Mentül nagyobb művész, antul kevesebb billentyű megnyomásával kelti elő a dallamokat, zenezsongásokat, rezgéseket.”

A néptanítóból lett írónk játszott zongorán és orgonán, illetve cimbalmozott és hegedült is. Állítólag maga Dankó is kedvelte a játékát. Hangszerei közül néhány ma is látható az egri lakóházában berendezett múzeumban.

Ezek voltak azok az érdekes tények Gárdonyi életútjáról, amiket első körben nektek szántam. Viszont úgy érzem, hogy sok-sok izgalmas dolog maradt ki, abból a hatalmas kupacból, amit szeretnék még elmesélni nektek, így a jövőben is számíthattok ehhez hasonló cikkekre.

Tartsatok velem a Gárdonyi-projekt következő részében is!

Köszönöm, hogy olvastál!
Kapusi-Farmosi Dóra 

---

A kiemelt kép az agárdi Gárdonyi Géza Emlékház előtti szobrot ábrázolja, forrása: Wikipedia
Források: Lipp Tamás: Így élt Gárdonyi Géza, Wikipédia, Gárdonyi József: Élő Gárdonyi

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon, vagy Instagramon, de felveheted velem a kapcsolatot e-mailben is, a következő címen: info@csakegypercre.hu.

---