Kedvenc Gárdonyi műveimből ajánlok ötöt
Kedvenc Gárdonyi műveim kiválasztása jó néhány perc toporgást eredményezett a polc előtt. Minden elolvasott könyvhöz emlék köt, a bennük lévő sorok szinte kivétel nélkül megültek a lelkemben. Végül azokat halmoztam egymásra, amelyek különösen erős hatást gyakoroltak rám.
Ahogy a fenti képen is látszik, egyáltalán nem az újabbnál-újabb könyvekre törekszem, főként akkor nem, ha Gárdonyiról van szó. Igyekszem a legjobb állapotban lévő, ám legrégebbi példányokat felkutatni. A fotón látható válogatás azonban egyértelműen a belbecsnek szól, ha borító vagy állapot alapján kellene döntenem, biztos, hogy más művek szerepelnének benne.
A történelem szerelmeseinek
Melyik másikat választhattam volna első körben, mint A láthatatlan embert? Ez a példány azért azért ilyen megviselt, mert még otthonról hoztam, szüleim polcáról. Néhány lapot már elengedett a ragasztás, de mivel hat éve minden októberen újraolvasom Anyu születésnapján, egy cseppet sem vagyok meglepve. Nem csupán a történethez kötődök, de erős érzelmi töltete van magának a könyvnek is, amit Anyu adott először a kezembe.
Az ingyenes, elektronikus változat IDE kattintva érhető el a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán.
Író: Gárdonyi Géza
Cím: A láthatatlan ember
Kiadó: Móra
Oldalszám: 392
Műfaj: történelmi
Fülszöveg (cselekményleírás tartalmaz): Mikor Zétát, a kis trák kamaszt Konstantinápoly piacán eladják rabszolgának, a világ már a hunok nevétől hangos. Aztán sok viszontagságon megy keresztül, míg végül Priszkosz rétor rabszolgája, tanítványa, barátja lesz. Művelt ifjúvá serdül, s mikor a félelemtől remegő császár küldöttséget meneszt Attilához, Priszkosz kísérőjeként ő is vele megy. Megismeri a hunok országát, elálmélkodik szokásaikon, életükön. Itt, Attila udvarában ejti foglyul a szerelem is. A fiatal rabszolga remény és kétségek között néz fel Emőkére. Ki akar tűnni, fel akar szabadulni, hogy egyenrangú legyen vele, s ezért a hunok oldalán részt vesz a katalaunumi csatában. Nem kíméli magát, de végül is meg kell értenie, hogy a lány Attilát szereti. Nem lehet megérteni az embereket – kesereg. „Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.”
A romantika kedvelőinek
Abszolút a kedvenc Gárdonyi művek közé sorolom az Ida regényét, amely nálam etalonná vált a romantikus regények között. Sokszor emlegetem úgy a magyar klasszikusokra fanyalgóknak, hogy ez a magyar Büszkeség és balítélet, Csaba Mr Darcy, Ida pedig egyértelműen Elisabeth. Gőzöm sincs, hogy sikerült-e már bárkit is rávennem ezzel az olvasására, de hiszem, hogy a szerelmes történetek kedvelői nem csalódnának benne.
Az ingyenes, elektronikus változat IDE kattintva érhető el a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán.
Író: Gárdonyi Géza
Cím: Ida regénye
Kiadó: Fekete sas
Oldalszám: 356
Műfaj: romantikus
Fülszöveg:
A félárva, zárdában nevelkedett Idának az apja, Ó Péter borkereskedő gazdag hozománnyal, hirdetés útján keres férjet: sürgősen szabadulni akar leányától, hogy továbbra is szabados életmódjának hódolhasson. A leendő férjnek életmentő a pénz, hisz tehermentesítheti vele nővére birtokát, s jómagának is alkalma nyílik festői ambíciói megvalósítására. Az esküvő előtt Balogh Csaba és Ó Ida megfogadja egymásnak: üzleti alapú és szigorúan formális házasságukat egy esztendő múltán felbontják…
Gárdonyi boldogtalan házaséletének lenyomata több regényében is megjelenik. Az a hatalmas harmadik érezhetően személyes ihletésű, keserűsége, tehetetlensége kiütközik a lapokon, miközben gyönyörűen ír a valódi, mindent elsöprő és mindent kibíró szerelemről. Csodás könyv, ami közben egyszerre lehet nevetni és könnyezni egyaránt.
Az ingyenes, elektronikus változat IDE kattintva érhető el a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán.
Író: Gárdonyi Géza
Cím: Az a hatalmas harmadik
Kiadó: Adamo Books
Oldalszám: 200
Műfaj: romantikus
Fülszöveg:
Részlet a regényből: „Az állomáson sokáig kellett várnom. A hófuvás mindenfelől késleltette a vonatokat. Délben jelentette a portás, hogy a debreceni vonat csak estére várható, a kassai meg csak éjfél felé. – No, hálistennek! – káromkodik az egyik utas, – ismét erősödhetünk a türelem erkölcsében.”
Ha szereted, ha fáj
Az öreg tekintetes tipikusan olyan könyv, amit nagyon szerettem volna bevágni a sarokba. Felzaklatott, megsiratott és formált is a gondolkodásmódomon. A Pestre költözött öreg mindennapjai tökéletesen valósághű ábrázolásmódja csak még egyet csavar az ember szívébe döfött tőrön, ezzel pedig belopta magát kedvenc Gárdonyi kisregényeim sorába.
Az ingyenes, elektronikus változat IDE kattintva érhető el a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán.
Író: Gárdonyi Géza
Cím: Az öreg tekintetes
Kiadó: Kráter
Oldalszám: 112
Műfaj: klasszikus
Fülszöveg:
A szerző a 20. század fordulójának gyökeresen átalakuló magyar társadalmát mutatja be regényében. A nagyvárosi élet ridegségét, kegyetlen állítja szembe a hajdani becsületes, emberséges, hagyományos erkölcsökhöz ragaszkodó falusi értékrenddel. Legművészibb alkotása emberi és nemzeti sorstükör, oly létfontosságú intelmeket rejt magában, amelyeket napjainkban talán még jobban meg kell fogadnunk, mint egykoron. A regényhez az író dédunokája, Keller Péter írt kísérőtanulmányt, elemezve Gárdonyi társadalmi témájú műveit, valamint értelmezi azokat szakrális és irodalomtörténeti dimenzióban.
A kor bírálata
A lámpást a Kék pille című novelláskötetben olvastam, és emlékszem, mennyire megdöbbentem az erőtejes bírálaton, amivel a tanító létet, az adott kort illeti, miközben a vallás intézményét sem kíméli. Magvas gondolatok sorjáznak lapról-lapra, én meg csak ámultam azon, mennyi erő lakott ebben a visszahúzódó, óvatos emberben.
Az ingyenes, elektronikus változat IDE kattintva érhető el a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán.
Író: Gárdonyi Géza
Cím: A lámpás
Kiadó: Állami Irodalmi és Művészeti
Oldalszám: 78
Műfaj: klasszikus
Fülszöveg:
Gárdonyi Géza kisregénye, A lámpás 1894-ben jelent meg először. Személyes vallomás ez a könyv önnön pedagógiai és emberi küzdelmeiről, a korabeli hatalmakkal és hatalmasságokkal vívott harcáról. Arról a harcról, melyet azért vívott, hogy az egyszerű nép számára fényt sugározhasson, hogy lámpás lehessen.
„Kovács Ágoston néptanító ötven esztendeig tartó szolgálatának ideje alatt minden erejével harcol az ismételten rákényszerített ,véka alá tett gyertya’ szerep ellen, s megpróbálja legalább a gondjaira bízott maroknyi ember, tanítványok és szülők életét a maga szerény fénykörébe vonni” – írja előszavában Petrőczi Éva, majd így folytatja: „Számomra ez a könyv nem elsősorban a templom és az iskola minden esélyegyenlőség nélküli küzdelmének regénye. Sokkal inkább kemény hangú vallomás arról, hogy mifelénk a világítás veszedelmes mesterség volt minden időben. … Egy bizonyos: ha rajtam múlna, minden oktatásügyi vezetőt A lámpás egy példányával fölszerelve engednék csak hivatalba lépni, hogy látva lássa, hány lelket károsít meg, ha a magukat világításra szánók egyre gyérülő, egyre inkább a megbecsülés szélére szoruló táborától megvonja a világítás elemi jogát.”
Ezek voltak hát a kedvenc Gárdonyi műveim, bízom benne, hogy te is kedvet kaptál valamelyikhez.
Ha már olvastál közülük, vagy mást ajánlanál, oszd meg velem hozzászólásban!
Köszönöm, hogy olvastál!
Kapusi-Farmosi Dóra
A kiemelt kép forrása: saját fotó
Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon, vagy Instagramon, de felveheted velem a kapcsolatot e-mailben is, a következő címen: info@csakegypercre.hu.
Neked ajánlom!
Érdekes tények Gárdonyi Géza életéből
Pöhölyék fia nem akar püspök lenni
