1848.március 15
Cikkek,  Média

Olvassunk a szabadságharcról a márciusi ifjak ünnepén

Minden év március 15-e tájékán kokárdával díszítetve igyekeztem iskolába, amiért hol haza kellett szaladnom félútról, hol anyu hozta utánam feledékenységemért korholva. Tanulmányaimmal legyütt elmaradt a piros-fehér-zöld kitűző is egy időre, de az elmúlt pár évben újra felkerül az aktuális kabátomra a nemzetiszín a márciusi ifjak ünnepén, történelmünk egyik legmeghatóbb, legbátrabb összefogásának emlékére, amikor nem számított a társadalmi osztály, a pénz, a nem, csak lerázni a habsburgok béklyóját, csak magyarnak lenni. Bármi áron.

Gondoltam, idén kicsit megfűszerezem a márciusi ifjak ünnepét: összegyűjtök néhány 1848-49-es forradalomhoz kapcsolodó regényt, amelyek közül legalább egyet elolvasok majd. Bevallom, biztos voltam abban, hogy könnyű dolgom lesz. Petőfiék története izgalmas, lelket megrendítűen gyönyörű, ráadásul annyira pontosan dokumentált, hogy egy rakás könyvre számítottam, ami közül majd alig tudok választani. Az tény, hogy alig tudtam választani, de azért, mert a helyzet meglepő módon közel sem ilyen rózsás. Na, de ne keseregjünk, nézzük, miket találtam!

Kinek sajnos, kinek nem, Jókai Mór nem maradhat le erről a listáról, A kőszívű ember fiai ugyanis tagadhatatlanul az egyik leghíresebb és megkockáztatom, hogy legjobb szabadságharcról szóló regény. Néhány éve kétkedve vettem kézbe, hogy aztán lázas izgalommal vesszek el a lapok között. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a végére már elfogyott kicsit a lendületem, de higyjétek el, hogy erről a kötelező olvasmányról őrzött emlékek sokkal rosszabbak, mint a valóság. Jókai nagy mesélő, a három testvér életútja végig izgalmas. Van itt minden: cselszövés, szerelem és maga az élő, lélegző történelem. Mert ne feledjük, hogy Jókai ott volt 1848. március 15-én, mindennek a közepében Petőfivel, Talpra magyarral, 12 ponttal együtt.
“1849-ben, Buda bevétele után, egy lakoma alkalmával találkozott utoljára Petőfivel. Jókai ott felköszöntötte azokat, akik ezután fognak meghalni a hazáért. Erre Petőfi, elbúsulva a halál sejtelmétől, oda lépett hozzá és így szólt: „Köszönöm, hogy én értem is ittál”.” (forrás: Wikipedia)

A szuronyerdőnek anyja van, akit úgy hívnak, hogy haza. Hanem ez az örök anya néma, nem kiálthat! Tudták. Azt meg lehet ostorozni, meg lehet gázolni, testét szétdarabolni; nem kiálthat: „Fiam, segíts!” – De nem gondoltak arra, hogy minden egyes kardviselőnek van egy anyja otthon; és ha kétszázezer anya elkezd jajt kiáltani, azt majd meghallja a nagy gyermek! Kiáltottunk!(részlelt a regényből)

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Könyv: Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Sorozat: 
Megjelenés: 1869

Fülszöveg:

1848 ​március 13-án az egész város felbolydult Bécsben. Richárd is ott van a bécsi utcákon. Egymásnak ellentmondó parancsokat kap, ezért nem használja, csak a kardja lapját, nem gyilkol, csak szétkergeti a csőcseléket. Jenő, aki soha életében nem fogott kardot, egyik erkélyről Ödönt hallja beszélni, ami megrémíti és eszébe jut, hogy ez a második lépcső ama magaslathoz.
A forradalom minden történelmi korban izgalmas. A magyar történelemben a negyvennyolcas szabadságharc mérföldkő, kivételes nemzedéket hozott magával. Sajátos közép-kelet-európai helyzet, hogy a politika szabta feladatok terhe a szépírókra hárul, így a nagy nemzedék művészi tevékenysége összefonódik a közéleti szerepvállalással. A nemzetet bátorítani kell, hosszabb ideig vigasztalni, de leginkább elbódítani nagy eszmékkel, a dicső múlttal. Jókai, az elnyomatás korában a nemzet bánatát hosszasan vigasztalandó, fölhasználja a romantika minden eszközét.
A Kőszívű ember fiai témája a nemzeti függetlenségért vívott harc körül bonyolódik, mely függetlenséghez a szerzőnek az a nem egészen illúziómentes elképzelése fűződik, hogy a hazai kultúra fellendülését hozza. Nem hozta. Ugyanakkor önálló hadseregről és független gazdasági életről álmodik, melyekről Világos mutatta meg világosan, hogy nem kivitelezhető. A szövevényes cselekményű regény ezeket a kérdéseket feszegeti a Baradlayak levegőjével körülvéve.
A Baradlay-fiúk eszményi hősök, mindhárman a maguk módján vívnak a reakció ellen, apjuk kőszívű végrendeletének árnyékában. A reformkor, a forradalom és a megtorlás korának hangulatát pontos, finom rajzzal adja át Jókai. Richárd alakját egyenesen Kölcseyről mintázta. Hősöket, árulókat, komformistákat és csalókat látunk, miközben a háttérben viharzik a történelem. A férje szellemével szembeszálló, aggódó édesanya, a csodaszép és tisztalelkű hajadon, az anyjával közösen mesterkedő, eladósorban levő leány portréja a női sorsok skáláját színesítik. És a szerző által a nemzet ellenségeként számon tartott germanizálódás veszélye ezúttal sajátos fordulatot hoz: Baradlay Ödön hivatalosan jegyzett, azaz nem magyar keresztnevének Eugenre tévesztése, magyar megfelelője, Baradlay Jenő számára teszi lehetővé, hogy nemes áldozatot vállaljon. A három testvér erkölcsi győzelme példaértékű. Láttunk már hasonló jelentőségű győzelmet a magyar irodalomban, Zrínyinél.
A Kőszívű ember fiai a középiskolások rettegett olvasmánya. Talán újra át kellene gondolni a jelentőségét, beszélni róla értelmesen, mert ez is nemzeti identitástudatunk szerves része és a jövő nemzedék körében épp elveszőben van.


Ugorjunk egy hatalmasat az időben, egészen napjainkig, már ami az írót tekinti. Szécsi Noémi Nyughatatlanok trilógiájának első része már a szabadságharc után játszódik. Szécsi Noémi munkássága régóta érdekel, de a Finnugor vámpíron kívül nem olvastam még tőle semmit, ez pedig lévén urban fantasy, nem gondolnám, hogy pontosan tükrözi újabb műveit. Debrecenben hallottam őt beszélni egy író-olvasó találkozón, azóta is keresem a megfelelő alkalmat a könyveivel való megismerkedésre.

A szabadságharcosnak úgy kell élnie, mint egy szerzetesnek. A mi kolostorunk Európa, ahol lehajtott fejjel járunk, imáinkat mormoljuk, és nemet intünk minden kísértésnek, ami a virágzáshoz és megelégedettséghez vezethet. Ez az élet nem az élvezetek megtagadása. Ez a hétköznapokba való visszazökkenésnek a megtagadása, mert azok után, ami történt – hogy egy hősies kis nép kis híján dacolt egy nagy birodalommal- az élet nem folyhat úgy tovább, mint annak előtte. (részlelt a regényből)

Szécsi Noémi: Nyughatatlanok

Könyv: Szécsi Noémi: Nyughatatlanok
Sorozat: Nyughatatlanok trilógia 1. rész
Kiadó: Magvető
Oldalszám: 424
Megjelenés: 2011

Fülszöveg:

Szécsi Noémi regénye az 1848-as forradalom és szabadságharc utáni emigráció ismeretlen oldalát mutatja be. Miközben az emigráns forradalmárok különböző nyugati országokban intézik politikai ügyeiket, feleségeik Európában szétszóródva várják őket – és sorsuk jobbra fordulását. A nők között szövetségek köttetnek, konfliktusok bontakoznak ki, sokan a bizonytalanság elől a spiritizmusba menekülnek. Egy történelmi regény, amely éppolyan plasztikus, mintha csak ma játszódna.
A Nyughatatlanok a Gondolatolvasó és az Egyformák vagytok című regényekkel együtt egy összefüggő trilógiaként olvasható, amelynek darabjai önállóan is teljes egészek.


Gárdonyi Géza édesapja révén kötődik a szabadságharchoz. “A szabadságharc kitörésekor elhagyta Bécset és feladta az anyagi biztonságot, s mint „Kossuth fegyvergyárosa” tüntette ki magát a nemzeti küzdelemben. Hadnagyi rangban a saját pénzén felszerelt pesti, később Nagyváradra, majd Aradra telepített fegyvergyár igazgatója volt, kivívta Kossuth megbecsülését és Petőfi barátságát.” (forrás: Wikipedia) A forradalom leverése után Aradon elfogják, épphogy megmenekül, paraszti ruhában, szekéren. Hazatérte után nem sokkal haditörvényszék elé állítják, ám barátai, ismerősei igazolják, hogy csupán névegyezőségről van szó, ez a Ziegler Sándor végig Bécsben tartózkodott, így maradhat életben. Vagyonát feláldozta a remélt szabadság oltárán, mely önzetlen hazaszeretet fiát is végigkíséri lelkében és munkáiban is. Gárdonyi Géza egyik korai műve, A lámpás ebben az időben játszódik, főszereplője a történelem viharaiban ide-oda csapódó néptanító.

A természet nem azért adta a szemeket, hogy ne lásson azokkal az ember és nem azért adta a szerelmet, hogy ne szeressen az ember. Amelyik törvény kiszúrja a szememet, hogy vak legyek, mert ezt az erkölcs kívánja; amelyik törvény ráteszi lábát a szívemre, hogy ne dobogjon, mert az egyház morálja így kívánja, az lehet égből származott törvény, de nem is a földre való. (részlelt a regényből)

Gárdonyi Géza: A lámpás

Könyv: Gárdonyi Géza: A lámpás
Sorozat: 
Megjelenés: 1895

Fülszöveg:

Gárdonyi ​Géza kisregénye, A lámpás 1894-ben jelent meg először. Személyes vallomás ez a könyv önnön pedagógiai és emberi küzdelmeiről, a korabeli hatalmakkal és hatalmasságokkal vívott harcáról. Arról a harcról, melyet azért vívott, hogy az egyszerű nép számára fényt sugározhasson, hogy lámpás lehessen. „Kovács Ágoston néptanító ötven esztendeig tartó szolgálatának ideje alatt minden erejével harcol az ismételten rákényszerített ,véka alá tett gyertya’ szerep ellen, s megpróbálja legalább a gondjaira bízott maroknyi ember, tanítványok és szülők életét a maga szerény fénykörébe vonni” – írja előszavában Petrőczi Éva, majd így folytatja: „Számomra ez a könyv nem elsősorban a templom és az iskola minden esélyegyenlőség nélküli küzdelmének regénye. Sokkal inkább kemény hangú vallomás arról, hogy mifelénk a világítás veszedelmes mesterség volt minden időben. … Egy bizonyos: ha rajtam múlna, minden oktatásügyi vezetőt A lámpás egy példányával fölszerelve engednék csak hivatalba lépni, hogy látva lássa, hány lelket károsít meg, ha a magukat világításra szánók egyre gyérülő, egyre inkább a megbecsülés szélére szoruló táborától megvonja a világítás elemi jogát.”


Bogáti Péter levélregényével most találkoztam először. Érdekes koncepcióra épül: a hazájuktól elszakadt, Amerikába emigrált Ujházi lányok írják meg levélben történetüket az otthonmaradottaknak. Kicsit fordított a helyzet, hiszen nem Magyarországon játszódik, de igaz történet volta izgatja a fantáziámat. Vajon hogy boldogultak új otthonukban, egyáltalán tudtak-e rá így tekinteni, milyen nehézségekbe ütköztek és hogy élték meg azon családtagjaik hiányát, akik nem tartottak velük?

Soha annyi lelkiismeretlenséget azelőtt nem láttam, mint amennyit az emigráció szült. De ne csodálkozz: a hitnek és léleknek ez oly próbája, amelyet kevesen, csak a legjobbak állnak ki. (részlelt a regényből)

Bogáti Péter: Édes Pólim!

Könyv: Bogáti Péter: Édes Pólim!
Sorozat: 
Kiadó: Móra
Oldalszám: 396
Megjelenés: 1979

Fülszöveg:

Sokáig ​töprengtem, hogy regényt írjak-e abból a vaskos levél- és naplókötegből, amelyre egy történeti munkámhoz végzett kutatás közben véletlenül bukkantam az Országos Levéltárban: vagy pedig magukat az eredeti, százesztendős iratokat tegyem közzé? Végül is az utóbbi mellett döntöttem, mert féltem, ha a magam szavaival mondom el az Ujházi lányok különös történetét, az olvasók nem hiszik el, hogy igazat írok. Pedig ennyire igazat csak a valóság tud produkálni, a képzelet aligha.
Ujházi László a szabadságharcban Komárom polgári kormánybiztosa volt, és így 1849 végén rákényszerült arra, hogy kivándoroljon Amerikába. Nyolc gyermeke közül öt követte, közöttük két leánya. Ők írták meg levélben és naplóban Magyarországon maradt Paulin nővérüknek sorsukat, hányattatásaikat, szerelmüket, csalódásaikat, reményeiket és kiábrándulásaikat. Kevés izgalmasabb, fordulatosabb és torokszorítóbb olvasmánnyal találkoztam életemben, mint ezek a fakuló, apró betűkkel rótt sorok. Nem is változtattam rajtuk többet, mint amennyit a mai olvasó az érthetőség kedvéért megkíván, s pótoltam, amit pótolni kellett, lehetett. Bízom abban, hogy szolgál majd annyi örömmel, mint egy „igazi regény”.


Kapa Mátyás regényének alcíme: “Cegléd regénye”. Magam sem tudom, miért kaptam fel erre a fejem, talán mert nem a szokványos helyszínről indulunk, más perspektívából figyeljük a forradalom és szabadságharc eszméit, indulását, tetőpontját, egészen a fájdalmas világosi fegyverletételig, sőt még utána is.

Túl kell élni. Túl kell élni ezt is. Aki elment ebből az országból, annak bizonyos szempontból könnyű dolga van. A távolból lehet bölcs, és akár lehet hős is. De a többség itt maradt. Nekünk számukra és a gyermekeik számára kell biztosítani az életet, a megélhetést, a holnapot. Szép ideákból nem laknak jól, nem végzik el az oskolát, nem gyógyulnak meg, ha betegség éri őket. (részlelt a regényből)

Kapa Mátyás: Izzik a parázs

Könyv: Kapa Mátyás: Izzik a parázs
Sorozat:
Kiadó: Historycum
Oldalszám: 350
Megjelenés: 2016

Fülszöveg:

A ​romantikus történelmi kalandregény a 19. századi Magyarországra kalauzolja el az olvasót. Dicső kor, sok izgalommal és megannyi kérdéssel. Ki és miért gyújtja fel Cegléd városát? Mire juthat egy árván maradt fiú ezekben az években? Megtalálhatja-e a boldogulását a becsületes, dolgos magyar ember egy forrongó világban? Hogyan lesz a forradalomból szabadságharc, kik és miért ragadnak fegyvert a magyar haza védelmében? Kihunyt-e a lázadás parazsa a világosi fegyverletétel után? Meg lehet-e törni a szabadság eszméjében hívőket száműzetéssel, várfogsággal? Hogyan lehet az emigrációban élő Kossuth Lajost országgyűlési képviselővé választani a Habsburg Monarchiában?

A reformkortól a forradalmon, az önkényuralmon és a kiegyezésen át a „boldog békeidők” kezdetéig ívelő regényben egy magyar kisváros, Cegléd történetét, és az ott élő emberek kalanddal, küzdelmekkel, romantikával, bánattal és örömmel fűszerezett hétköznapjait követhetjük nyomon. És közben Vilmos, a vékony, sötét hajú, sötét szemű, csibésztekintetű árva fiúcska is felcseperedik, és rálel mindarra, ami az életben fontos…

Remélem találtatok a fentiek közt számotokra érdekes könyveket. Ti mivel egészítenétek ki a listát?

Köszönöm, hogy olvastál!
Kapusi-Farmosi Dóra 

Kiemelt kép: Petőfi Sándor a Nemzeti dalt szavalja a Nemzeti Múzeum lépcsőjén. Ismeretlen művész akvarellje.

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon, vagy Instagramon, de felveheted velem a kapcsolatot e-mailben is, a következő címen: info@csakegypercre.hu


Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.