Gárdonyi Géza Az a hatalmas harmadik
Gárdonyi-projekt,  Művei

Az a hatalmas harmadik – ablak Gárdonyi lelkébe?

Gárdonyi Géza műveit olvasva egy olyan figura rajzolódik ki előttünk, aki sok esetben szöges ellentéte mindannak, amit az irodalomkönyvek próbálnak belénk sulykolni. Romantikája mindig tiszta, nyílt szívű karakterei nyomokban önéletrajzi elemeket tartalmaznak. Egyik leginkább Gárdonyival azonosított figurája nem más, mint az Az a hatalmas harmadik Miskája.

Gárdonyi házassága csúnya ballépés volt, erről az életét kutatók véleménye megegyezik. A miértekben már sokkal nagyobb a szórás; van aki szerint csak hozományért házasodott, így eleve boldogtalanságra volt ítélve a frigy, mások az asszony hűtlenségét okolják a félrecsúszott házasságért. Annyi bizonyos, hogy Gárdonyi 1903-ban, Az a hatalmas harmadik megjelenésekor már Egerben élt két fiával és édesanyjával, a válást azonban csak 1892-es különválásuk után hosszú évekkel, 1907-ben mondták ki.

Az a hatalmas harmadik

Könyv: Gárdonyi Géza: Az a hatalmas harmadik
Kiadó: Singer és Wolfner
Első megjelenés: 1903
Olvasott példány megjelenési ideje: 1903
Oldalszám: 197
Műfaj: romantikus
Olvasási idő: 2 nap

Fülszöveg:

Részlet a regényből: „Az állomáson sokáig kellett várnom. A hófuvás mindenfelől késleltette a vonatokat. Délben jelentette a portás, hogy a debreceni vonat csak estére várható, a kassai meg csak éjfél felé. – No, hálistennek! – káromkodik az egyik utas, – ismét erősödhetünk a türelem erkölcsében.”


Ahol két ember nagyon szereti egymást, ott nincs helye a kétségbeesésnek. A hajszál nem sok, de annyi se férhet két szív közé, amelyik egymásé.


Sokan és sokszor elkövetik azt a hibát, hogy egy regény főhősét teljes mértékben azonosítják az írójával, miközben elfelejtik, hogy hiába az alkotó keze lehel lelket belé, az csak részben a sajátja. Már ha persze nem kimondottan önéletírásról beszélünk, amely eldöntése nem is olyan egyszerű, ha kézbe vesszük az Az a hatalmas harmadik Gárdonyi regényt, hiszen a művet és alkotóját a valóság tucatnyi szála köti össze.

Vasútállomáson botlik egymásba két régi jóbarát. Beszédbe elegyednek, Miska pedig elmeséli élettörténetét író cimborájának, ezzel foglalva keretbe a cselekményt. Miska világéletében önérzetes ember volt, ám csúnyán megégette magát a házasság intézményében. A házaspár össze nem illése a feleség hűtlenségében csúcsosodott ki, útjaik hát különváltak. Miska megfogadta egyszer s mindenkorra: érzelmeinek ilyen szintű sárba tiprása után, többé bizisten nem kell asszony.

Csak hát ugye: ember tervez, Isten végez. Egy pesti útja alkalmával – még ha ő maga ezzel nincs is azonnal tisztában – őrülten szerelembe esik. A hölgy nem más, mint történetesen Gárdonyi nőideálja, a szelíd, de művelt nő, aki lelkének tisztaságát valahonnan a mennyekből kölcsönözhette, angyali megértésével és türelmével egyetemben. Miska eszének minden heves tiltakozása ellenére lánykérésig fajul a dolog. Igen ám, de az aktuális feleség, akitől való elválást mindössze formaságnak tekintette mindezidáig, akadályozza kettejük boldogságát: nem válik. Sőt mi több, tanukat állított, hogy a férje hagyta el, a bíróság azok szava szerint ítélt.
Fel van hát adva a lecke; éljenek bűnös romantikában, világ előtt házastársnak hazudva egymást vagy felejtsék el szerelmüket mindörökre?

A könyv valóságtartalmáról Gárdonyi József: Az élő Gárdonyi című kétkötetes életrajzában is olvashatunk, ahol a fiú idézi az édesapa szavait:


“Csak azt sajnálom, hogy ami e történetből valóság, én is nem úgy olvastam. (…)
Az is furcsa, hogy sokan a magam élete történetének gondolják. Pedighát voltaképpen minden regény az író élete története. Akármiféle személyek is szerepelnek a regényben, a szívök mindig az író szíve. Velök történő mindenféle az író életének egyes szálai, hol nagyító, hol kicsinyítő, hol felrdítő, színes üvegen át nézetten. Az meg legfurcsább, hogy öt női ismerősöm is kérdezte: – Nem ő volt-e a modellem? – noha egyikből sincs egy vonás se véve a regénybeli asszonyra.
Az udvariasság azonban mindenkire nézve kötelező.”


A regény megírását egy pesti találkozás és egy régvolt barát (nyomokban Miskát tartalmaz) alakjának felemlegetése inspirálta. A két élményt összegyúrta, valósággal bélelte, és valahol itt terem a varázslat, ahogy igaz is, meg nem is, adott is magából, meg nem is. Azt gondolom, Gárdonyi utóbb talán már meg is bánta az Az a hatalmas harmadik megjelentetését. Különös magam elé képzelni a jelenetet, ahogy ez az alapjaiban véve introvertált, keveseknek megnyíló ember, tálcán kínálja az olvasók elé életének egyik legfájdalmasabb szakaszát, kitárja szívét-lelkét, bátran lehet nézelődni. Mert, hogy az a bizonyos valósággal bélelés több ponton sugárzik át Miska életéből Gárdonyi Gézáéba, az tagadhatatlan.

A regényen átívelő gondolatmenetek sajátosan Gárdonyiasak. A házasság intézményének, vagy talán inkább felbontásának bírálata, a bürökratikus útvesztők, amelyből szabadulni sokszorosan kemény feladat, bizony Gárdonyinak is feladta a leckét. Nem elég, hogy a léleknek nehéz lépés, de megfellebbezhetetlen bizonyítékkal előállni a váláshoz szinte lehetetlen. Nem véletlen, hogy ő maga is évekig halogatta.

A regény központi fonala viszont mégsem ez, hanem a lélekvándorlás egyfajta elmélete, mely szerint a szerelmesek nem is feltétlenül az egymás iránti fizikai vagy lelki vonzódás miatt gabalyodnak egymásba, hanem egy földre vágyó apró lélek miatt. Őszintén? Nem is tudom mit gondoljak. Valahol romantikus elképzelés, hogy egy még nem létező gyermek maga választja ki leendő szüleit, és úgy intézi földi dolgaikat, hogy egymás mellett kössenek ki. Másrészről hatalmas nyomást és sorsszerűséget feltételez.

Gárdonyit több művében is foglalkoztatta a reinkarnáció (többek között A láthatatlan emberben is megjelenik), lelkének szárnyalását sírján a követekező felirat hirdeti: Csak a teste.


“A szerelem az az ostoba állapot, amikor kettőt összehajt egy harmadik, aki nincs, de lenni akar.”


Az Az a hatalmas harmadik kétségtelenül Gárdonyi életének lenyomata, hol erősebb, hol gyengébb tollvonásokkal. Első olvasásra elemi erővel ütött szíven a boldogság, a szerelem iránti vágya, egy megértő, hozzá illő nő képének megfestése. Nőalakjai különböznek, és valahol mégis egy magból szökkennek szárba, mint ahogy Mariska nyomokban Idát tartalmaz.

Melegen ajánlom olvasásra kezdő Gárdonyi fanatikusoknak is. A romantikus író mellett megfér a filozófus, a bíráló, az álmodozó. Egyszerre könnyed és mély, megmosolyogat, de a homlokunk mégis ráncba szalad, mert érezzük, hogy az újabb elköteleződés ellen már-már karikatúra-szerűen ágáló főhös lelki sebei mélyek. Könnyű vele együttérezni, a szív összetörése manapság sem vidám dolog, a bizalom pedig törékeny ékszer, melyet nem ajándékozunk oda csak úgy fűnek-fának.

Ha kedvet kaptál az olvasáshoz, az Az a hatalmas harmadik elérhető online is a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán.

Tartsatok velem a Gárdonyi-projekt következő részében is! 

Köszönöm, hogy olvastál!
Kapusi-Farmosi Dóra 

A kiemelt kép forrása: Fortepan / GGAABBOO

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon, vagy Instagramon, de felveheted velem a kapcsolatot e-mailben is, a következő címen: info@csakegypercre.hu


Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.